4. Fejezet: Üzemorvosi munka

Amőbiázisom. Hogyan szabadulnak meg a berberek a rossz asszonytól. Üzemorvosi munka. Sebszétválás műtét után. Pondrós kezelés egy teveharapottnál. Puskarobbanás okozta kézsérülés. Kígyómarás.

Visszatérve a marokkói betegeimhez, főleg a második helyemen fordult elő, hogy üzemorvosként is kellett gondolkodnom és cselekednem. Többször előfordult ugyanis, hogy tévesen, sürgős műtétként operáltam vakbélgyulladással felnőtt férfiakat, akiknél a műtéti feltárás semmi elváltozást nem mutatott. Az sem vigasztalt, hogy eszembe jutott, Magyarországon a vakbélgyulladással operált betegek harminc-ötven százalékát feleslegesen, téves diagnózis alapján operálják.

Főként az izgatott, hogy ezek a betegek meglehetősen súlyos állapotban, heveny panaszokkal érkeztek, a tankönyvi leírásnak megfelelő tünetekkel. Mindig eltávolítottam persze a féregnyúlványt és gondosan átvizsgáltam az összes belet és hasi képletet, de semmi magyarázatot nem találtam a heveny és súlyos panaszokra. Aggódtam is értük pár napig, de legnagyobb meglepetésemre, két-három napon belül teljesen panaszmentessé váltak.

Egyik este, ismét hoztak egy hasonló beteget. Fiatal, jó erőben lévő berbert, fájdalomtól eltorzult arccal és hányingerrel küszködve. Fájt az egész hasa, de főleg jobb oldalt, és tapintani sem lehetett, mert rendkívül erős izomvédekezése volt az egész hasra kiterjedően. Vita sem lehetett, ez perforált vakbélgyulladás, gondoltam és még holnapig sem várhat igazán. Közben befutott Ali, a főápolóm és egyben altatóm is. Ránézett a betegre, és csak annyit mondott:

– Ez is az ólombányától jött.
– Mit akarsz ezzel mondani? – kérdeztem.
– Csak azt, hogy az ilyen betegeket mind onnan kapjuk.
– És szerinted mi baja van?

– Azt nem tudom – felelte.

– Én meg azt nem értem, hogy mitől gyógyulnak meg olyan gyorsan.– töprengtem hangosan.

– Mind rendbe jön, mikor másnap adok nekik ricinust.

Ezen aztán, vagy két percig gondolkodtam. Ha valóban vakbélgyulladás, akkor már úgyis perforált, és legfeljebb csak egy éjszakát veszítek, azt meg kibírja egy ilyen jó erőben lévő berber. 

illusztráció: ricinus növény

– Adj neki most egy kanál ricinust, és ne reggelizzen. Holnap reggel majd eldöntöm, hogy mi legyen vele.

Ali végrehajtotta a kapott utasításokat, mindent elmagyarázott a betegnek, és boldogan sietett hazafelé. Lehet, hogy csak vendégei voltak, gondoltam, és rühellte megvárakoztatni őket?

Másnap reggel azonban a beteget tökéletesen gyógyultnak találtam. Még az otthagyott reggelijét is visszaadtuk, amit jó ízűen el is fogyasztott. Semmi kétség, Alinak száz százalékig igaza lett. Ebéd után még a szakkönyvemben is utánanéztem az esetnek, mert akkor már volt egy modern, gyakorló orvosok számára íródott enciklopédiám is. Zoltán barátomtól kaptam ajándékba. Tipikus ólommérgezésről volt szó, ahogyan az a szakkönyvemből kiderült.

Beszéltem persze később az üzemorvosukkal is, akinek volt egy nagyon csinos francia asszisztensnője, de valahogyan egyikőjük sem értette meg a problémámat, és továbbra is kaptam tőlük két-háromhavonta egy heveny hasi katasztrófát, akit aztán ricinussal kikúráltunk. Persze, ha irodai alkalmazott, vagy európai volt az illető, akkor ez a kezelés nem jöhetett szóba. Róluk nem feltételeztem, hogy mosdatlan kézzel fogyasztják el a hazulról hozott, ebéd helyetti szendvicset. 

 illusztráció: galenit, ólom

Később a bányát is megnéztem. Noha Afrikában voltunk, ott ázsiai állapotok uralkodtak, ahogyan azt Magyarországon szoktuk mondani. Egy dolog azonban rendkívül mély benyomást tett rám. Megmutatták ugyanis a helyi áramfejlesztőjüket, egy még az első világháborúból származó német tengeralattjáró hajtóművét. Kifogástalanul működött, még semmiféle nagyjavítást nem kellett rajta végezni. Ez azért nem akármi.